Másfélmillió lépés nyomában

A kéktúrán gyalogolva megnézzük mi változott, mióta a Másfélmillió lépés sorozat stábja ott járt 31 éve.
Kapcsolat
Ha találkoztunk a túrán, vagy találkozni fogunk, vagy ha van ötleted mit nézzünk meg, irj nekünk! masfelm@gmail.com
Köszönet
A Depo.hu csapatának a kölcsön laptopért
Akik (jóval) előttünk jártak

Itt vagyunk most...


View Másfélmillió in a larger map

Facebook

Csapatunk neve: Cserháti Csöves Csellengők. Csapatunk létszáma: három fő: Ildi, Barni, Tomi. Csapatunk célja:  Sokat menni a kéken, sokat nézni közben, és összevetni a 31 évvel ezelőtt készült képeket a mai valósággal.

Mátraverebélyen elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, hogy a Kéktúra-pecsét a vasúti megálló mellett egy öreg tölgyhöz erősítve található. Pecsételés után utunk keresztülvezetett a falun, egészen a gótikus templomig. Mivel nem volt előre egyeztetett időpontunk, várnunk kellett a templom idős gondnokára, aki töretlen lelkesedéssel, sőt, megörülve, hogy budapesti látogatói akadnak a templomnak, boldogan és részletesen mesélte el a templom és a település alapítóinak történetét.

Meglepődtünk mikor megtudtuk, hogy Hunyadi János apja volt az a Verebi Péter, aki ezt a templomot emeltette.  Mindenképpen megérte várnunk a templom gondnokára, hiszen a románkori alapokon épült, gótikus ívekben bővelkedő műemlék ritkaságszámba-menő érdekességeket tartogat a történelem és a művészettörténet iránt érdeklődőknek. Ahogy azt a 1979-es másfélmillió lépés Magyarországon című filmben megtudhattuk:
„Mátraverebély legnagyobb értéke, legszebb látnivalója az ekkora faluban szokatlanul nagy műemléktemplom. Közel másfél évtizeddel ezelőtt fejeződött be a templom helyreállítása, és a megelőző, illetve helyreállítás alatti kutatás tisztázta a jelenleg látható, nagyméretű gótikus templom korábbi építési periódusait. A XIII. századot megelőző korszakokból azonban a kutatás kimutatott egy olyan, román kori templomot, amely valószínűleg korábban, a XII. század második felében épült. Ez a templom a tatárjárás alatt elpusztult. A falu birtokosa, a Verebi család, és annak legjelesebb tagja Péter, kinek sírkövét a templom északi hajójában láthatjuk, 1380 és valószínűleg 1400 között építi föl a ma is látható, nagyméretű gótikus templomot. Ez a templom nagyjából ebben a formában áll egészen a török hódoltságig, s mikor a török megszállja szinte teljes Nógrád megyét, a templom lassú pusztulásnak indul. 1807-ben boltozzák be, illetve akkor kerül a mai boltozata a gótikus ívek fölé. Ez a templom típus, amely háromhajós, igen elterjedt Észak-Magyarországon. Minden bizonnyal szoros kapcsolatban áll a XIV. század második felének nagy Közép-Európai gótikus építői páholyával, a prágai Parléř –műhellyel. Elsősorban gondolok a díszes déli kapura, amely egykor szobrokkal, freskókkal, festett, díszes kőkapu volt, gondolok a nagyon szép gótikus ablakokra, vagy a rendkívül nagy építési tudást jelentő kör alakú ablakokra."

 

 

A templom belseje régen, fehér üvegtáblákkal, és ma színes, festett ablakokkal.

 

A templom fehéren régen, és narancssárgán ma.

 

 Mátraverebélyen keresztül menni nem túl megnyugtató érzés, gyanússá vált az a nagy mennyiségben kihelyezett térfigyelő kamera. Mi se éreztük magunkat teljesen biztonságban, ezért próbáltunk minél nagyobb iramban áthaladni a falun.

Mátraverebély, falukép.

Szentkút


A kék sávval jelzett útról legkönnyebben a kék négyzettel jelzett turistaúton érhető el ez a nemzetközi katolikus kegyhely. Ez a zarándokhely ideálisan, passzol a huszonegyedik századhoz és igényeihez. Barokk templomával, gyóntató-udvarával, szentvíz-kútjával, a lourdes-i barlang másolatával, és a végén kegyportéka-bódégájával.

Szentkút.


Sámsonháza


A Sámsonháza felé vezető út kevésbé érdekes, mint hosszú. Megművelt terület mellett, mezőkön át vezet, tűző déli napon szintemelkedés nélkül is embert próbáló. A település központját nem tekintettük meg, utunk egyenesen falu nyugati határán fekvő volt kőbányához, ma már védett geológia területhez vezetett. Ahogy Juhász Árpád a filmben elmondja : „Hogy milyen egy vulkáni hegység felépítése, azt a legritkább esetben lehet látni a hegység közepén, mert ott nagyon vastagok a rétegek. Ellenben a hegység peremén, mint például itt a Cserhátban, itt a hegység észak-keleti részén egészen levékonyodnak ezek a kőzetrétegek, csupán néhány méter vastagságú lávapadok és vulkáni tufa-rétegek, tehát porkitörések termékei váltakoznak. Azokat a vulkánokat, amelyek váltakozva épülnek fel egykori láva-rétegekből és vulkáni törmelék-rétegekből, ezeket hívják réteg-vulkánoknak vagy sztratovulkánoknak.  Nos általában az egész Északi-középhegység vulkáni területe ilyen réteg-vulkán, ilyen sztratovulkán. Nos ezen a részen, legalul, egy vaskos, kemény andezit-kőzet látható, amelyiknek a mállott, egészen hepe-hupás felszínére rakódott később rá a vulkáni robbanásnak a terméke, ez a finomabb-durvább por. Később, ennek a porhullásnak a befejeztével egy újabb lávaömlés következett, ennek a következménye az a második, sötétebb tónusú pad, amelyiket ebben a természetvédelmi területté nyilvánított kőbányának a felső részén lehet látni. Legfelül pedig egy egészen fehér kőzetréteg látszik, ez már nem vulkáni kőzet, ez mészkő. Mégpedig egészen különleges mészkő, a trópusi sziget-tenger partközeli üledéke. Körülbelül tizenötmillió éves, a tengernek a sós, parti vizében, amelyet teljesen átvilágított a napfény, rengeteg őslény élt, elsősorban mészkiválasztó algák, amelyek a kőzetnek a felületén apró, fehér gumók ezrével láthatók, de mellettük ezt a parti vizet kedvelő egyéb kagyló-féleségek, például nagy ostrea-félék, a mai osztrigáknak a rokonai, amelyeknek a vaskos teknői itt-ott összetörtek később a hullámverésnek a hatására. Vagy pedig egészen finom bordázatú fésűs-kagylók. És ezen kívül sok kevésbé ismert nevű őslény.”
Mi kövületeket nem találtunk, viszont ugyanolyan jól megfigyelhettük a kőzetlemezek rétegződését, szerencsére ez a hely jótányit sem változott 31 éve alatt, mindössze az a szerencse érte, hogy védett területté nyilvánították.



Van, ami nem változik. 31 év alatt sem.

Nagybárkány


Apró, de rendkívül szívélyes emberek lakta település. A kéktúra pecsét a faluközpontban található, egy klasszikusan 80-as éveket idéző ivóban. Ennek a retro-kocsmának a nyitva tartása nem feltétlenül igazodik a kék-túrázókhoz: délután négytől nyolcig áll a pecsételni vágyók rendelkezésére. Amennyiben korábban érkeznénk a vele szemközt lévő községházában is pecséthez juthatunk.

Bárkány presszó, pecsétlelőhely.


Végre beértünk magába a Cserhátba, melynek névadója a csertölgy. Mai napi utolsó szakaszunk a Cserhát keleti oldalán vezet. Az
éjszakai szállásunkhoz combos kaptató vezet, hiszen az első csúcs (Köves bérc) is 180 méter szintre van.  A kelet-Cserhát északdéli vonulatának ezen első csúcsán ért minket az éjszaka, itt kerestük hát szálláshelyet. Magán a Köves-bércen, 541-m magasságban nevéhez hívő kőrengeteg között tiszta füves sok terepet is találtunk. Itt vertünk sátrat és innen folytattunk utunkat másnap reggel.
 

Címkék: matraverebely szentkut samsonhaza cserhat

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://masfel.blog.hu/api/trackback/id/tr802235251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása