Pénteken másodszorra próbáltunk volna meg elmenni egy három napos Ipoly túrára, de megint nem sikerült. Tavasszal árvíz, most sima rossz idő miatt halasztottunk, de most legalább elmentünk a Kékre, addig sem áll a túra.
Piliscséven a kocsmában enyhítettük koffeinfüggőségem tüneteit, és jótanácsokat is kaptunk a helyiektől. Az, hogy Klastrompusztára felérünk negyven perc alatt nem jött be, az hogy sárosak leszünk elég gyorsan.
Útbaigazításuk szerint a templom után elmentünk jobbra és elhagytuk az utolsó házat is. Közben azon gondolkoztam, hogy lehetne úgy elhagyni egy falvat, hogy nem hagyjuk el az utolsó házat, de egyelőre nem jöttem rá.
Az utolsó háznál szép lovak vannak
A falu után azonnal el lehet tévedni, ha az ember arra tippel, hogy a járható út lesz a Kéktúra. A Klastrompusztára vezető ösvényt gyorsan újra megtaláltuk, csak elsőre patakmedernek néztük.
Felfelé persze javult a helyzet, szép száraz lett az ösvény és találkoztunk az aznapi két állandó kísérőnkkel, a szederrel és a parlagfűvel. Az elsőnek folyamatosan irtotottuk a gyümölcsét, a másodikkal idő hiányában nem foglalkoztunk.
Klastrompuszta a filmsorozat idejében a szöveg szerint egy szép kis üldülőfaluvá nőtte ki magát. Ezt a szokását máig megtartotta, nagyon szép rendezett nyaralók sorakoznak egymás mellett a gyönyörű fekvésű településen.
Klastrompuszta régen és most
A nyaralókat elhagyva egy rövid ideig az úton sétáltunk, majd jobbra felkaptattunk a hegyre, hogy Kesztölc felett, körbe sétáljunk a falu felett és a sziklák alatt. Amikor kibukkantunk a fák közül Kesztölc felett, csodálatos panoráma fogadott minket. Azonnal le is ültünk piknikezni, és a szokásossá vált szederrel egészítettük ki a magunkkal hozott sült húst.
Kesztölc felett - panoráma kép itt
Ennél idillibb tájat kisvasútas terepasztalán is nehéz lenne építeni. Ha valakit nem zavar Dorog "ipari szépsége" a jobb oldalon, akkor a hely felveszi a versenyt a Káli medencével. Ez a látvány folyamatosan kísért innen minket, ahogy fel le túráztunk a környező hegyeken.
A Kesztölc feletti szőlők és a sziklás hegyek közötti réten sétálva a megszokott szedret lepkeáradat egészítette ki. Kezdett a dolog kínosan idilli lenni, ezért a Kesztölc végi Hársfa kocsma érintésével - ami a térképünkön is fel volt tüntetve - inkább besétáltunk egy rendes iparvárosba, Dorogra.
Vasúti átjáró Dorogon akkor és ma. A kék az aluljárón megy át :)
A film készítői itt alaposabban körülnéztek, mi csak átsétáltunk, mert igyekeznünk kellett, hogy behozzuk a lemaradásunkat. A csapat egyik fele visszament Piliscsévre a kocsiért, ketten pedig nekivágtunk, hogy a hegyeken keresztül elmenjünk Tokodra. A városban közben annyit láttunk, hogy minden szépen fel van újítva, és hogy vagy új vasúti aluljáró épült az utóbbi 31 évben, vagy a Rockenbauer csapat más útvonalat választott.
A várost elhagyva, pár eltévedéssel sikerült felkaptatunk a Getére, majd a Nagy Getére, és közben elhaladtunk a Kis Gete mellett. Valamiért nagyon tetszett ez a Gete név a helyi névadóknak. Közben áthaladtunk a túra számunkra legszórakoztatóbb pár méterén, ahol egy nagyon furcsa vízmosás miatt egy két méteres lyuk volt az út közepén. A szélén annyi hely maradt, hogy centis gyökerekbe kapaszkodva, meg- megcsúszó lábbal át tudtuk küzdeni magunkat.
Furcsa vízmosás, élőben meggyőzőbb
A szintvonalak csak a térképen voltak ilyesztően közel egymáshoz, igazából csak lefelé menet fáradt el a lábunk a meredek lejtőn. Az Öreg-kőnél megpróbáltam lefényképezni azt, amit a sorozat készítői láttak anno, de szerintem teljesen más került a képre.
Öreg-kő, ha azt fényképeztem le :)
Kicsit meglepődtünk, hogy mit keresnek motorversenyre utaló jelek, zászlók a Kéktúra jelzésén, de azt gondoltuk talán csak bicikli versenyt készítettek elő motorokkal. A ma gyalogló Balázs üzenete szerint viszont tényleg motorverseny van a környéken, ami miatt egy szakaszt ki is kellett hagyniuk. Elég khmmm újszerű kezdeményezés a legnagyobb gyalogtúra ösvényünkön :)
A hegyekről leérkezve hirtelen Tokodon találtuk magunkat, amit nem értettünk, mert a sorozat készítői egy római romot ígértek nekünk, egy decensen kigombolt ingű geologussal.
A római erőd és a geológus, őket sajnos elkerültük
A csapat másik felével itt találkoztunk, és eldöntöttük, hogy levezetésképpen még benézünk egy sörre a Dunabogdányi strandra.
Itt láttuk, hogy jó döntés volt, hogy víz helyett a hegyeket választottuk.
Tamás
