Mélyen tisztelt publikum! Óva intünk mindenkit attól, hogy az országos kék túra ezen szakaszát végigjárja, ugyanis roppant egyhangú, unalmas. Van ugyan néhány izé meg bigyó útközben, de ezek a valamik jellemzően semmiben nem különböznek azoktól a dolgoktól, amiket az országos kék túra egyéb szakaszain tekinthetünk meg. Itt vannak mindjárt a jelzések! Semmi változatosság, mindenütt fehér-kék-fehér vízszintes csíkozással találkozhatunk.
Az alábbi képet indulás után 1 perc 43 másodperccel készítettük, és már ezen is felfedezhető az egyhangú jelzés a kép bal oldalán. Ekkor még nem gondoltuk, hogy ennyire fantáziátlanok az útvonal kijelölői. A kép jobb oldalát a Penny Market masszív tömbje uralja. Mi soha nem vásárolunk a Penny Marketben, csak a Teszkó.
A következő képet a Penny Markettől kb. 100 m-re eltávolodva készítettük, az ellenkező irányba fordulva.
Szemfüles olvasóink felfedezhetik a két kép bal oldala közti hasonlóságot. Aki esetleg a kép bal oldalát nézi meg először és csak utána a jobb oldalát, annak meglepő lehet, hogy a kép jobb oldalát ezúttal nem a Penny Market masszív tömbje uralja, hanem valami egészen más.
A városból kisétálva megtaláltuk azt a helyet, ahol a sorozat készítői lefilmezték a Gyöngyös patakot:
Látható, hogy túl sok minden nem változott az elmúlt időszakban, csupán annyi történt, hogy megnőttek a fák és odaparkolt egy fehér teherautó. Az is tisztán kivehető, hogy jelentős mértékben javult a képalkotó eljárások minősége, hiszen a 30 évvel ezelőtti felvétel fakó, életlen, annak ellenére, hogy professzionális felszereléssel készült. Manapság a mindenki számára elérhető olcsó kompakt digitális fényképezőgépek is kiváló képminőséget biztosítanak.
Utunk a Gyöngyös patak bal partján vezet tovább. Egyesek talán csodálkozhatnak rajta, hogy mitől lett az egyik part jobb part, a másik part bal part. Nos, ennek megállapítása úgy történik, hogy arrafelé fordulunk amerre a víz folyik. Egyszerű, nem?
Alig léptünk néhányat, máris egy csodálatos szerkezet akadt utunkba, mégpedig egy zsilip, ami a vízfolyások szabályozásának egyik legfontosabb eszköze. Ott szokták alkalmazni, hol a kibocsátandó viz mennyiségét a körülményekhez képest növelni, csökkenteni, vagy néha éppen megszüntetni kell.
Épp csak elhagytuk a zsilipet, mikor a civilizáció újabb vívmánya ötlött szemünkbe, az un. „traktor”. Mégpedig nem is akármilyen traktor, hanem egy piros traktor, amely épp a „szántás” (mezőgazdasági szakszó) nevű műveletet végezte. A szántás a talajjavítás egyik legfontosabb eszköze, és két típusát különböztetjük meg: van szétszántás, meg van összeszántás. A műveletezéshez az „eke” nevű szerszám használatos. A közönséges ekék a talajból merőleges és vízszintes irányban egy hasábot hasítanak ki, amit aztán élei körül vagy az egyik, vagy a másik irányba úgy forgatnak el, hogy annak eredeti alsó felülete felülre kerüljön, és emellett a föld lehetőleg minél lazább legyen (forrás: Wikipédia). Az alábbi mozgókép a szántás műveletét mutatja be:
Na. Rengeteget írtam már, és még csak Péterfapusztánál járunk, úgyhogy, úgy döntöttem, több részes lesz az anyag.
Viszont látásra pajtások, folyt. köv.
Katalin meg a Balázs